Biblia
HU

ἄφωνον

G0880 · A-NSN

Jelentés mute · mute · silent

Nyelvtan melléknév · alanyeset · egyes szám · semleges · A-NSN

Szótári alak ἄφωνος

ἄφωνος [G:A]
mute
ἀφωνος, -ον
(φωνή) [in LXX: Isa 53:7 (עָלַם ni.), Refs [Wis.4:19, 2Ma.3:29] * ;]
dumb, speechless: Act 8:32 (LXX); of idols (MM, see word), 1Co 12:2; of beasts, 2Pe 2:19; τοσαῦτα γένη φωνῶν καὶ οὐδὲν ἄ.—so many kinds of voices and none voiceless, i.e. without signification, unintelligible: 1Co 14:10.†
(AS)

ἄφωνα A-APN
Adjective, Accusative, Plural, Neuter
ἄφωνος A-NSM
Adjective, Nominative, Singular, Masculine
ἄφωνον A-NSN
Adjective, Nominative, Singular, Neuter