Biblia
HU

ὑπόλειμμα

G9577 · N-NSN

Jelentés vestige · a vestige · remnant

Nyelvtan főnév · alanyeset · egyes szám · semleges · N-NSN

Szótári alak ὑπόλειμμα

ὑπόλειμμα []
a vestige
ὑπό-λειμμα
(WH, -λιμμα, see their App., 154), -τος, τό, [in LXX chiefly for שָׁאַר ;]
a remnant: Rom 9:27 (Arist., al.; cf. κατάλειμμα).†
(AS)

ὑπόλειμμα N-NSN
Noun, Nominative, Singular, Neuter