Biblia
HU

συντελείᾳ

G4930 · N-DSF

Jelentés consummation · consummation · end

Nyelvtan főnév · részes eset · egyes szám · nőnem · N-DSF

Szótári alak συντέλεια

συντέλεια [G:N-F]
consummation
συντέλεια, -ας, ἡ
(< συντελέω), [in LXX chiefly for כָּלָה and (in Da) for קוּם ;]
__1. in cl., a joint payment or contribution for public service; hence, generally, joint action (Plat.).
__2. In late writers (Polyb., al.), consummation, completion: σ. τ. αἰῶνος, -ων (cf. Dan LXX TH Refs [Dan 12:13, al.), Mat 13:39-40, 49 24:3 28:20, Heb 9:26].†
(AS)

συντελείᾳ N-DSF
Noun, Dative, Singular, Feminine
συντελείας N-GSF
Noun, Genitive, Singular, Feminine
συντέλεια N-NSF
Noun, Nominative, Singular, Feminine