Biblia
HU

μετοικεσίαν

G3350 · N-ASF

Jelentés deportation · deportation · exile

Nyelvtan főnév · tárgyeset · egyes szám · nőnem · N-ASF

Szótári alak μετοικεσία

μετοικεσία [G:N-F]
deportation
μετοικεσία, -ας, ἡ
(= cl. μετολκία, -κησις; < μετοικέω, to change one's abode), [in LXX chiefly for גּוֹלָה and cogn. forms, Refs [Eze.12:11, Ob 20, al.] ;]
change of abode, migration: of the Babylonian exile, μ. Βαβυλῶνος, Refs [Mat 1:11-12, 17].†
(AS)

μετοικεσίαν N-ASF
Noun, Accusative, Singular, Feminine
μετοικεσίας N-GSF
Noun, Genitive, Singular, Feminine