Lukács 10:25

Jelentés and · szó szerinti: and · gördülékeny: and

Nyelvtan ·

Szótári alak καί

Szótár καί [G:Conj] and καί , conj. , and __I. Copulative. __1. Connecting single words; __(a) in general : Refs [Mat 2:18, 16:1, Mrk 2:15, Luk 8:15, Heb 1:1, al.] mult.; repeated before each of the terms in a series, Refs [Mat 23:23, Luk 14:21, Rom 7:12, 9:4, al.] __(b) connecting numerals (WM, §37, 4): R

Jelentés look! · szó szerinti: look! · gördülékeny: look!

Nyelvtan ·

Szótári alak ἰδού

Szótár ἰδού [G:Inj] look! ἰδού , [in LXX chiefly for הִנֵּה,] prop. imperat. 2 aor. mid. of ὁράω, used as a demonstrative particle , with frequency much greater in LXX and NT than in cl. (see M, Pr. , 11), lo, behold, see : Refs [Mat 10:16 11:8 13:3, Mrk 3:32, Luk 2:48, 1Co 15:51, Jas 5:9, Ju 14, Rev 1:7,

Jelentés lawyer · szó szerinti: lawyer · gördülékeny: expert in the law

Nyelvtan melléknév · alanyeset · egyes szám · hímnem · A-NSM

Szótári alak νομικός

Szótár νομικός [G:A] lawyer νομικός , -ή, -όν (< νόμος), [in LXX: 4Ma.5:4 ＊ ;] __1. relating to law : μάχαι, Tit 3:9. __2. learned in the law ; as subst., ὁ ν. (EV, lawyer): Refs [Mat 22:35, Luk 10:25, Tit 3:13]; pl., Refs [Luk 7:30 11:45-46, 52 14:3] (cf. MM, xvii).† SYN. : γραμματεύς, q.v (AS) νομικὰς A-

Jelentés one · szó szerinti: one · gördülékeny: someone

Nyelvtan partikula · alanyeset · egyes szám · hímnem · X-NSM

Szótári alak τις

Szótár τις [G:IndP] one τις , neut., τι, genitive, τινός, enclitic indefinite pron. , related to interrog. τίς as πού, πως, ποτέ to ποῦ, πῶς, πότε. __I. As subst., __1. one, a certain one : Refs [Luk 9:49, Jhn 11:1, Act 5:25, al.]; pl., τίνες, certain, some : Refs [Luk 13:1, Act 15:1, Rom 3:8, al.] __2. so

Jelentés to arise · szó szerinti: to arise · gördülékeny: to get up

Nyelvtan ige · aoristos · aktív · kijelentő mód · 3. személy · egyes szám · V-2AAI-3S

Szótári alak ἀνίστημι

Szótár ἀνίστημι [G:V] to arise ἀνίστημι (ἀνά, ἵστημι), [in LXX chiefly for קוּם ;] __1. causal, in fut. and 1 aor. act., with accusative, to raise up : Act 9:41; from death, Refs [Jhn 6:39, Act 2:32]; to raise up, cause to be born or appear : Refs [Mat 22:24, Act 3:22, 26]. __2. Intrans., in mid. and 2 aor

Jelentés to test · szó szerinti: to test/tempt · gördülékeny: to test

Nyelvtan ige · jelen idő · aktív · participium · alanyeset · egyes szám · hímnem · V-PAP-NSM

Szótári alak ἐκπειράζω

Szótár ἐκπειράζω [G:V] to test/tempt ἐκ-πειράζω [in LXX: Refs [Deu 6:16 8:2, 16 Psa 78:18] (נָסָה pi.) ＊ ;] = cl. ἐκπειράομαι, to put to the proof or test, make trial of, tempt : with accusative, of God, Mat 4:7 (LXX), Luk 4:12 (ib.), 1Co 10:9; of Christ, Luk 10:25 (Cremer, 497).† (AS) ἐκπειράσεις V-FAI-2S

Jelentés him · szó szerinti: he/she/it/self · gördülékeny: he

Nyelvtan névmás · tárgyeset · egyes szám · hímnem · P-ASM

Szótári alak αὐτός

Szótár αὐτός [G:Pron] he/she/it/self αὐτός , -ή, -ό, determinative pron. , in late Gk. much more freq. than in cl. (WM, 178f.; Jannaris, HGG , §1399). __1. Emphatic (so always in nom. exc. when preceded by the art., see infr., iii); __(1) self (ipse), expressing opposition, distinction, exclusion, etc., αὐ

Jelentés to speak · szó szerinti: to speak · gördülékeny: say

Nyelvtan ige · jelen idő · aktív · participium · alanyeset · egyes szám · hímnem · V-PAP-NSM

Szótári alak λέγω

Szótár λέγω [G:V] to speak λέγω , [in LXX very freq., chiefly for אמר; λέγει for נְאֻם, Gen 22:16, al. ;] __1. in Hom., to pick out, gather, reckon, recount . __2. In Hdt. and Att., to say, speak, affirm, declare : absol., Refs [Act 13:15, 24:10]; before orat. dir., Refs [Mat 9:34, Mrk 3:11, Jhn 1:29, al.]

Jelentés teacher · szó szerinti: teacher · gördülékeny: teacher

Nyelvtan főnév · megszólító eset · egyes szám · hímnem · N-VSM

Szótári alak διδάσκαλος

Szótár διδάσκαλος [G:N-M] teacher διδάσκαλος , -ου, ὁ (< διδάσκω), [in LXX: Refs [Est 6:1, 2Ma.1:10] ＊ ;] given as rendering of Heb. רַבִּי ,רַבּוֺן (NT, Ῥαββεί, Ῥαββουνεί which see); a teacher : Refs [Jhn 1:39 20:16]; of Jewish teachers, Refs [Luk 2:46, Jhn 3:10], cf. Rom 2:20-21; of John Baptist, Luk 3:1

Jelentés what? · szó szerinti: which? · gördülékeny: who?

Nyelvtan I · tárgyeset · egyes szám · semleges · I-ASN

Szótári alak τίς

Szótár τίς [G:IntP] which? τίς , neut., τί, genitive, τίνος, interrog. pron. , [in LXX for מָה ,מִי ;] in masc. and fem., who, which, what? ; in neut., which, what? , used both in direct and in indirect questions. __I. I. As subst., __1. 1. masc., fem.: τίς; who, what? , Refs [Mat 3:7 26:68; Mrk 11:28, Luk

Jelentés to do · szó szerinti: to do/make · gördülékeny: to do

Nyelvtan ige · aoristos · aktív · participium · alanyeset · egyes szám · hímnem · V-AAP-NSM

Szótári alak ποιέω

Szótár ποιέω [G:V] to do/make ποιέω , -ῶ, [in LXX for a great variety of words, but chiefly for עשׂה ;] __1. to make, produce, create, cause : with accusative of thing(s), Refs [Mat 17:4, Mrk 9:5, Jhn 9:11, Act 9:39, Rom 9:20, al.]; of God as Creator (with accusative of person(s) also), Refs [Mat 19:4, Mrk

Jelentés life · szó szerinti: life · gördülékeny: life

Nyelvtan főnév · tárgyeset · egyes szám · nőnem · N-ASF

Szótári alak ζωή

Szótár ζωή [G:N-F] life ζωή , -ῆς, ἡ (ζάω), [in LXX chiefly for חַיִּים ;] life (in Hom., Hdt., = βίος, which see; later, existence, vita quâ vivimus , as distinct from βίος, vita quam vivimus ; opp. to θάνατος); __1. of natural life : Refs [Luk 16:25, Act 8:33, 1Co 15:19, 1Ti 4:8, Heb 7:3, Jas 4:14]; πνεῦ

Jelentés eternal · szó szerinti: eternal · gördülékeny: eternal

Nyelvtan melléknév · tárgyeset · egyes szám · nőnem · A-ASF

Szótári alak αἰώνιος

Szótár αἰώνιος [G:A] eternal αἰώνιος , -ον (as usual in Attic), also -α, -ον. Refs [2Th 2:16, Heb 9:12]; (< αἰών), [in LXX chiefly for עוֹלָם ;] age-long, eternal , __(a) of that which is without either beginning or end : Refs [Rom 16:26, Heb 9:14]; __(b) of that which is without beginning : Refs [Rom 16:2

Jelentés to inherit · szó szerinti: to inherit · gördülékeny: to inherit

Nyelvtan ige · jövő idő · aktív · kijelentő mód · 1. személy · egyes szám · V-FAI-1S

Szótári alak κληρονομέω

Szótár κληρονομέω [G:V] to inherit κληρονομέω , -ῶ (< κληρονόμος) [in LXX chiefly for יָרַשׁ, also for נָחַל, etc. ;] __1. to receive by lot. __2. to inherit (in cl., usually with genitive of thing(s)): absol., Gal 4:30 (LXX); in general, to possess oneself of, receive as one's own, obtain (as Deu 4:5, al.