Biblia
HU

ἀνυπότακτον

G0506 · A-ASN

Jelentés insubordinate · insubordinate · rebellious

Nyelvtan melléknév · tárgyeset · egyes szám · semleges · A-ASN

Szótári alak ἀνυπότακτος

ἀνυπότακτος [G:A]
insubordinate
ἀνυπότακτος, -ον
(< ά- neg., ὑποτάσσω) [in Sm.: Refs [1Ki 2:12 10:27] (for LXX, λοιμός, בְּלִיַּעַל בֵּן)* ;]
of things, not subject to rule: Heb 2:8; of persons, unruly: Refs [1Ti 1:9, Tit 1:6, 10] (MM, VGT, see word).†
(AS)

ἀνυπότακτα A-APN
Adjective, Accusative, Plural, Neuter
ἀνυπότακτον A-ASN
Adjective, Accusative, Singular, Neuter
ἀνυποτάκτοις A-DPM
Adjective, Dative, Plural, Masculine
ἀνυπότακτοι A-NPM
Adjective, Nominative, Plural, Masculine