HU ▾

ἐπαγγελιῶν

G1860 · N-GPF

Jelentés promises · promise · promise

Nyelvtan főnév · birtokos eset · többes szám · nőnem · N-GPF

Szótári alak ἐπαγγελία

ἐπαγγελία [G:N-F]
promise
ἐπ-αγγελία, -ας, ἡ
(< ἐπαγγέλλω), [in LXX: Psa 56:8 (סֵפֶר), etc. ;]
__1. a summons (as Attic law-term, Dem., al.).
__2. a promise (Dem., Arist., al.): Act 23:21; esp. in NT of the divine promises, Refs [Act 7:17, Rom 4:14, 16 Rom 9:4, Gal 3:17-18, 21 4:23, Heb 8:6 11:9, 17, 2Pe 3:9]; with inf., Heb 4:1; γίνεται, etc., with dative of person(s), Refs [Act 2:39, Rom 4:13, Gal 3:16]; before πρός, Refs [Act 13:32 26:6]; έπαγγέλεσθαι τὴν ἐ., 1Jn 2:25; ἔχειν ἐπαγγελίας, Refs [Heb 7:6, 2Co 7:1]; εἷναι νἐ έπαγγελίᾳ, Eph 6:2; ἡ γῆ τῆς ἐ., Heb 11:9; τὰ τέκνα τῆς ἐ., Refs [Rom 9:8, Gal 4:28]; τ. πνεῦμα τῆς ἐ. τ. ἅγιον, Eph 1:13; αἱ διαθῆκαι τῆς ἐ., Eph 2:12; ἡ ἐ. τ. θεοῦ, Rom 4:20; pl., 2Co 1:20; αἱ ἐ. τ. πατέρων, Rom 15:8; with genitive obj., τ. ζωῆς (see Dalman, Words, 103), 1Ti 4:8; τ. παρουσίας αὐτοῦ, 2Pe 3:4; κατ ̓ ἐπαγγελίαν, Refs [Act 13:23, Gal 3:29, 2Ti 1:1]; δι ̓ ἐπαγγελίας, Gal 3:18; συμμέτοχα τῆς ἐ., Eph 3:6; λόγος ἐπαγγελίας, Rom 9:9. By meton. (cf. ἐλπίς), of a promised blessing: Refs [Luk 24:49, Act 1:14, Gal 3:22, Heb 6:12-17 10:36 11:13, 33 11:39]; with genitive epexeg., Refs [Act 2:33 Gal 3:14, Heb 9:15] (Cremer, 27).†
(AS)

ἐπαγγελίας N-APF
Noun, Accusative, Plural, Feminine
ἐπαγγελίαν N-ASF
Noun, Accusative, Singular, Feminine
ἐπαγγελίαις N-DPF
Noun, Dative, Plural, Feminine
ἐπαγγελίᾳ N-DSF
Noun, Dative, Singular, Feminine
ἐπαγγελιῶν N-GPF
Noun, Genitive, Plural, Feminine
ἐπαγγελίας N-GSF
Noun, Genitive, Singular, Feminine
ἐπαγγελίαι N-NPF
Noun, Nominative, Plural, Feminine
ἐπαγγελία N-NSF
Noun, Nominative, Singular, Feminine