ἐπιπλήξῃς
G1969 · V-AAS-2S
Jelentés to rebuke · to rebuke · to rebuke
Nyelvtan ige · aoristos · aktív · kötőmód · 2. személy · egyes szám · V-AAS-2S
Szótári alak ἐπιπλήσσω
ἐπιπλήσσω [G:V]
to rebuke
ἐπι-πλήσσω
__1. to strike at, to punish.
__2. to rebuke, reprove: 1Ti 5:1.†
(AS)
to rebuke
ἐπι-πλήσσω
__1. to strike at, to punish.
__2. to rebuke, reprove: 1Ti 5:1.†
(AS)
ἐπιπλήξῃς V-AAS-2S
Verb, Aorist, Active, Subjunctive, second, Singular